Próza

A nagy koppanásra emeltem fel a fejem, hirtelen szembejött a fal, vagyis én mentem neki.
– A fenébe! – sziszegtem. – Kell nekem vizsgálni, hogy vajon minden padló-összeeresztésre rálépek-e!
Elágazáshoz érkeztem: jobbra a gépház felé vitt az út, balra a Farm felé. Szívem szerint megnéztem volna a hiperhajtóművet, de előbb a munka, mert elsősorban viselkedéskutató volnék, a hobbi megvár.
Megérintettem a falat, reméltem, a hajtómű dorombolása megnyugtat. Semmi sem mozdult.
– Megálltunk volna? – kérdeztem, ezúttal magamtól.
Válasz híján balra vettem az irányt.

1.
A Farm

A vezérlőterem puritán berendezése komor hangulatot árasztott, se szék, se asztal, csupán néhány csatlakozó a falban, ugyanolyan fémszürke, mint a folyosó, persze ott várt Halley.
– Helló, Charles! Hogy vagy?
– Kösz, jól! – feleltem.
Megmozdult a vezérlőterem jobb oldala, egy repülőhangár tárult elém, tele kolibrihez hasonló robotmadárral, olyanokkal, mint Halley.

Regenezis


Asztrocsibe novellám szintén olvasható az oldalon

Asztrocsibe