Czövek Andrea (Mab Tee)
Gondolatok:
Miért fáj az igazság?
Tudod, hogy neked van igazad. Akár tényekkel is alátámasztod állításaidat, mégis a másikat meg nem győzheted, csak hajtogatja azt az igazságot, melyet már rég meghazudtoltál. És nem hiszi el neked. Öntelt, beképzelt, további nyomdafestéket nem tűrő jelzőket aggat rád, embernek nem nevezhető lénynek nevez. Ha rájön, sarokba szorítottad, mindenféle hazugságokkal áll elő. S ha ez sem használ, hát jól megfenyeget, állj át az ő oldalára, mert különben...
Mert különben, mi? Bosszút áll?
"Naná."
Minden fronton igyekszik tönkretenni az életed, mert az ő „szava szent és sérthetetlen”, s te megszegted e törvényt.
Gondolnád, másnap, mikor lelke elcsitul, talán hideg fejjel rájön, nem a nyelvedet köszörülted rajta, csak rá szerettél volna világítani valamire.
"Képtelenség."
Belátja-e valaha, hogy neked volt igazad?
"Soha."
Inkább egy jelentős vagyonról mond le, csakhogy rosszul érezd magad. Eléri a célját?
"Nem."
Megéri bosszút állni? Megéri a barátságot, a békét, a fél életét feláldozni, mert ő megrögzötten ragaszkodik valamihez?
Mi sem egyszerűbb ennél.
Miért fáj az igazság?!
Mert a hazugsággal könnyebb szembenézni. A hazugság eltakarja azt, ami egyébként kegyetlenül marcangolná az ember lelkét.
Hogy felálljon, és azt mondja: „ne haragudj, igazad van”…
"Reménytelen."
(Pécs, 2010. október 3.)