Látogatók száma:
964
2021-12-07 12:14:02 Megjelent a zsűrinyertes A tükör túloldalán című novellám a Válaszutak című novelláskötetben (Holnap Magazin) https://webaruhaz.holnapmagazin.hu/product/valaszutak-elorendelheto/
2019-05-25 00:08:14 A Férfiak nélkül című novellám bekerült a 2019-es Zsoldos Péter-díj jelöltjei közé: https://zsoldosdij.avana.hu/jeloltek-2019/ A novellát a Galaktika Magazin 335-ös számában lehet elolvasni: https://galaktikabolt.hu/szerzo/czovek-andrea/
2019-05-22 18:12:51 Minden, ami friss, megtalálható a szerzői oldalamon a Facebookon itt: https://www.facebook.com/czovekandrea.mabtee/
2019-05-22 18:12:05 Megjelent az "Embernek maradni" című sci-fi novellám (Asztrovarjú univerzum) az Új Galaxis antológiában: https://imgur.com/X2J364l https://imgur.com/iBDN2GP Megvásárolható itt: http://www.kodexnyomda.hu/1205/uj-galaxis-23.html
2019-05-22 18:05:58 Férfiak nélkül - Exodus című novellámmal megnyertem a 2015-ös Preyer Hugo díjat, amit novemberben a HungaroConon vehettem át. Eredményhirdetés és képek itt: https://preyer.avana.hu/index.php/aktualis/2015-evi-palyazat-eredmenye/ https://preyer.avana.hu/index.php/a-dij-tortenete/
2019-05-22 18:04:48 A Lidércfény pályázatán sikeresen szerepelt a Lusitania elsüllyedésével kapcsolatos novellám, ahol a süllyedő hajón egy nyomozó üldöz egy sorozatgyilkost. https://imgur.com/QjrLT80 https://imgur.com/knJd5Pm https://imgur.com/pEqqp2n
2019-05-22 18:00:49 Megjelent Marcell című, kisfiammal közösen írt novellánk az Új Galaxis fantasztikus-tudományos antológiasorozat 22. számában. https://imgur.com/uvkwDEP

Cikkek

vissza «
Szupervulkánok
2011-02-20 22:08
Czövek Andrea (Mab Tee)
Katasztrófák nyomában
Szupervulkánok


A végtelen univerzum. Csillagok, bolygók születnek és halnak meg minden pillanatban. Az emberek tekintete a távoli galaxisokat fürkészi, hogy idejében felismerje a közelgő veszélyt, pedig a katasztrófa bármikor bekövetkezhet, s nem biztos, hogy a világűrből érkezik.
Földünk szüntelen mozgásban van. Nemcsak kering és forog a Nap körül, hanem a felszíne alatt a folyékony kőzet is áramlik.
Ennek az aktivitásnak bizonyítékai a ma is működő tűzhányók. Az aktív vulkánok között méretbeli, működésbeli és egyéb különbségek vannak. Mint ahogy tapasztalhattuk a tavaly kitört izlandi Eyjafjöll esetében, egy „normális” méretű tűzhányó komoly gondokat okozhat nemcsak a közvetlen környezetében, hanem a távolabb eső helyeken, például a légi közlekedésben is.
Mi történne, ha egy igazán nagyméretű vulkán törne ki? Mivel a legutolsó szupervulkán, a Toba 74 ezer évvel ezelőtt lépett működésbe, így írásos emlékek nem léteznek, mindössze a kutatók, főleg geológusok által talált kőzetek és megkövesedett maradványokból tudhatjuk a tűzhányó környezetére és a bolygóra gyakorolt pusztító hatását.
De mitől szuper a szupervulkán? Azt a tűzhányót nevezzük szupervulkánnak, amely legalább 300 köbkilométer magmát önt a felszínre, kitörési oszlopának magassága minimum 25 kilométer és 10-600 ezer évente válik aktívvá. Nagyjából elmondhatjuk, hogy egy „normál” vulkán kitörésénél ezerszer nagyobb egy szupervulkán kitörése.
Talán a legismertebb, a turisták által leglátogatottabb szuper tűzhányó a Yellowstone Nemzeti Parkban található. A közel 300 működő gejzír és több ezer másfajta geotermális jelenség jelzi ennek a területnek az aktivitását. A yellowstone-i tűzhányó körülbelül 600 ezer évente lép működésbe, legutóbbi kitörése óta 640 ezer év telt el.
A nemzeti park alatt húzódó, nagy kiterjedésű magmakamrában egyre nagyobb a nyomás. A megnövekedett nyomású magmakamra felett megemelkedik a talaj. Az elmúlt hatvan évben 80 centiméteres emelkedés történt a park területén, ami a fokozódó aktivitást mutatja.
A yellowstoni szupervulkán kitörése katasztrofális következményekkel járna. Az USA lakosságának nagy részét rövid időn belül kiirtaná, de a sztratoszférába kerülő hamu miatt akár kisebb jégkorszak következhetne be. Ez a bolygó mezőgazdaságának összeomlásához, rengeteg növény és állatfaj kihalásához, valamint éhhalálhoz vezetne. Hogy az emberiség túlélne-e egy ilyen kataklizmát, azt pontosan nem lehet tudni, hiszen ilyen irányú tapasztalataink – szerencsére – nincsenek.
Megelőzhető-e egy ilyen kitörés? Számos, sikeres kísérlet folyik a vulkáni magmakamrák nyomásának, hőjének elvezetésére. Nosza – mondhatnánk –, építsünk a Yellowstone fölé is hőelvezetőket! Csakhogy ezekből a hőelvezető elemekből több mint ezer egység kellene, így a kivitelezése az USA gazdasági erejét meghaladó költséggel járna, valamint a kiépítendő hővezető rendszer hatalmas területet foglalna el, a Nemzeti Parkot biztosan teljesen be kellene építeni. Ráadásul ez a megoldás még a kísérleti fázisban van, tehát közel sem biztos, hogy beválna.
Az igazság az, kedves Olvasó, hogy előbb térítünk el egy felénk száguldó aszteroidát, mint hogy megakadályozzuk egy szupervulkán kitörését. Egy ilyen hatalmas kitörés következményeire nem lehet felkészülni, azt viszont tudjuk, eltelt 600 ezer év, és a magmakamrában a nyomás egyre emelkedik. Csak reménykedhetünk, hogy tudósaink még a katasztrófa bekövetkezése előtt kitalálnak valamit.


„Szenvedélyeink olyanok, mint a vulkánok: állandóan morajlanak, de csak időközönként törnek ki.” (Gustave Flaubert)