Cikkek

(avagy egy mesterséges madárfaj az űrben)

Miközben fantasztikus novelláimhoz keresem az ötleteket, olyan érdekes dolgokra bukkanok, mint a címben megnevezett különlegesség.
Mi is az asztrocsibe? Háziszárnyasaink legújabb fajtája, vagy egy felbukkanó csillagkép az ég horizontján?
Kérdéseimre a választ, – elektronikus levélben –, a híres, amerikai fizikus, az asztrocsibe-elmélet szülőatyja, Freeman Dyson fizikaprofesszor adta: „Ez egy olyan élő, igazi madár lenne, amely az elvégzett genetikai változtatások után, képes élni és mozogni a világűrben. Napvitorlával navigálna a szárnyai helyett, zöld levélszerűségek helyettesítenék a tüdejét, hogy oxigént tudjon saját magának termelni, agyát pedig olyan kommunikációs rendszerrel látnák el, amivel információkat cserélne az emberekkel. Ezt az ötletet körülbelül huszonöt éve javasoltam, amikor azt fontolgattuk, űrmissziókat indítunk az Uránusz és a Neptunusz bolygók felkutatására. Az asztrocsibe tenyésztéséhez szükséges biotechnológia még nem létezik, de valószínűleg a huszonegyedik század végére rendelkezni fogunk ezekkel az ismeretekkel.”
A professzor szerint az amerikai űrprogram rossz irányba halad, ugyanis egyre nagyobb űrhajókat indítanak, egyre nagyobb időközönként, amely komoly akadálya a világűr felfedezésének. Ellenben a kicsi, könnyű és intelligens madár súlya mindössze egy kilogramm lesz, az üzemanyagot jég és szénhidrogén fogyasztásával, melyek a bolygókat övező gyűrűkben is megtalálhatók, önmagának állítja elő.
Más fizikusoktól eltérően, – akik egy meghatározott, szűk területtel foglalkoznak –, a Templeton-díjas Dyson termékeny képzelete bejárta egész Galaxisunkat. „Képtelen lennék arra, mint Bohr és Feynmann, hogy éveken keresztül minden erőmmel egyetlen nehéz kérdésre koncentráljak. Túl sok különböző dolog érdekel” – vallotta.
Nos, elmélete megvalósítására várnunk kell, addig viszont egyedi alapötletet nyújthat a magamfajta sci-fi novellát író számára, és érdekes olvasnivalót a fantasztikus irodalmat kedvelőknek.
Kíváncsi tekintetem innentől kezdve a csillagfényes eget fürkészi, hátha hátralévő életem egyik szép éjszakáján megpillanthatom eme futurisztikus madarat, amint naprendszerünk egyik külső bolygója felé suhan.


„Az ismert dolgok végesek, az ismeretlenek végtelenek; szellemünk egy kis szigetecskén áll a megmagyarázhatatlan dolgok végtelen óceánjának közepén. Valamennyi generációnak az a dolga, hogy meghódítson még egy kis szigetet.”
Thomas. H. Huxley

(Pécs, 2010. július 10.)

Források:
Freeman Dyson, és Micho Kaku: Hipertér
Kép: (Fotó: Jacob Applebaum), http://hu.wikipedia.org/wiki/Freeman_Dyson

(Megjelent: Holnap Magazin 2010/Augusztus számában)