Látogatók száma:
1842
2021-12-07 12:14:02 Megjelent a zsűrinyertes A tükör túloldalán című novellám a Válaszutak című novelláskötetben (Holnap Magazin) https://webaruhaz.holnapmagazin.hu/product/valaszutak-elorendelheto/
2019-05-25 00:08:14 A Férfiak nélkül című novellám bekerült a 2019-es Zsoldos Péter-díj jelöltjei közé: https://zsoldosdij.avana.hu/jeloltek-2019/ A novellát a Galaktika Magazin 335-ös számában lehet elolvasni: https://galaktikabolt.hu/szerzo/czovek-andrea/
2019-05-22 18:12:51 Minden, ami friss, megtalálható a szerzői oldalamon a Facebookon itt: https://www.facebook.com/czovekandrea.mabtee/
2019-05-22 18:12:05 Megjelent az "Embernek maradni" című sci-fi novellám (Asztrovarjú univerzum) az Új Galaxis antológiában: https://imgur.com/X2J364l https://imgur.com/iBDN2GP Megvásárolható itt: http://www.kodexnyomda.hu/1205/uj-galaxis-23.html
2019-05-22 18:05:58 Férfiak nélkül - Exodus című novellámmal megnyertem a 2015-ös Preyer Hugo díjat, amit novemberben a HungaroConon vehettem át. Eredményhirdetés és képek itt: https://preyer.avana.hu/index.php/aktualis/2015-evi-palyazat-eredmenye/ https://preyer.avana.hu/index.php/a-dij-tortenete/
2019-05-22 18:04:48 A Lidércfény pályázatán sikeresen szerepelt a Lusitania elsüllyedésével kapcsolatos novellám, ahol a süllyedő hajón egy nyomozó üldöz egy sorozatgyilkost. https://imgur.com/QjrLT80 https://imgur.com/knJd5Pm https://imgur.com/pEqqp2n
2019-05-22 18:00:49 Megjelent Marcell című, kisfiammal közösen írt novellánk az Új Galaxis fantasztikus-tudományos antológiasorozat 22. számában. https://imgur.com/uvkwDEP

Vers

Hontalan remény

Hideg, zord szél susog a kopár ágak között.
Egy hajléktalan didereg a betontömb mögött.
„Mondd, sanyarú sorsú ember, családod merre jár?”
Sietve viszek neki egy forró, gőzölgő teát.
„Ne aggódjon értem, - mondja -, nem ez az első tél,
mely kint a havas dombok között engem magányosan ér.
Már túléltem ennél keményebbet is, egy párat,
csak így karácsony tájékán fagyaszt meg a bánat.

Bár családom elhagyott, lelkem mégsem hontalan.
S volt idő, mikor létezésem nem volt haszontalan.
Nézze, itt lent, a friss hó s a levelek alatt,
csendesen, a széltől óvva éledezik a mag.
Én nem búsulok, hát ne csüggedjen Ön se,
ha az embereknek nem tetszik a szomorú verse.
Nemsoká tavasz jön, s az elillanó tél emléke
lesz a magamfajta hazátlan melengető reménye.”

(Pécs, 2010. január 5.)
« vissza